Túl értékes, hogy hagynánk kihalni

g7.hu

2018. október 23. 8:36

Túl értékes, hogy hagynánk kihalni

Az Andok hűvös fennsíkjain őshonos egy különleges teveféle, a vikunya. Ennek az állatnak a bundájából készül a világ egyik legritkább és legdrágább ruházati alapanyaga, a rendkívüli finomságú vikunya-gyapjú, mely szálvastagsága 12 μm, míg a kasmíré 14–20 μm.

A vikunyák szőréből készült ruhát a spanyol és portugál hódítások előtt kizárólag az inka uralkodók hordtak, akik az akkor körülbelül hárommilliós populációt nagy becsben tartották, az állatokat óvatos módszerekkel nyírták. A konkvisztádorok viszont vadászni kezdték az állatokat, hogy az értékes gyapjút minél hamarabb és nagyobb mennyiségben tudják Európába szállítani.

A vikunya gyapjához való hozzájutás módja ekkortól fogva egészen a múlt század közepéig az állatok vadászata volt, aminek következtében a számuk a hatvanas évekre ötezer körülire csökkent, és leginkább már csak Peruban voltak fellelhetők.
 

Ezzel gyakorlatilag a kihalás szélére sodródott a faj,

--- miközben egy amerikai politikai botránynak  
{Amit a mai politikusaink nem értenének: Sherman Adams, Eisonhower elnök jobbkeze lemondásra kényszerült, miután 1958-ban elfogadott egy vikunya-gyapjúból készült zakót egy olyan textilipari mágnástól, aki ellen épp szövetségi nyomozás zajlott.}

---  és egy filmbeli utalásnak
{Az Alkony sugárút (Sunset Boulevard) című filmben beszéli rá egy szabó a főszereplőt, hogy próbáljon fel egy vikunya-gyapjúból készült ruhát} 
köszönhetően  épp az ötvenes évek végén hirtelen megnőtt a szőréből készült rendkívüli luxusgyapjú ismertsége.

A perui kormány végül is betiltotta a vikunyák vadászatát és a bundájukkal való kereskedelmet, a fennmaradt populáció megmentésére pedig rezervátumokat hozott létre. Így már csak az orvvadászok látták el a feketepiacot az értékes gyapjúval.

Bár a tiltások mellett a vikunya-gyapjú iránti érdeklődés is lassan visszaesett, egy olasz divatipari cég, a Loro Piana nem mondott le a különleges anyagról. Egészen odáig jutottak a perui hatóságokkal való tárgyalások során, hogy az embargót részben feloldották, a részben általuk is üzemeltetett rezervátumokban pedig a kilencvenes évek közepén az ősi inka szokásoknak megfelelő kíméletes nyírási módszerekkel gyűjtötték a vikunyák gyapját. A kétezres években még több ruhaipari szereplő tudott belépni a piacra, és fektetett be hasonló vikunya-rezervátumokba Dél-Amerika-szerte- írta a G7 gazdasági hírportál.

A BBC videoriportja szerint a modell sikeres, amellett, hogy növekedni kezdett a vikunyák létszáma, sikerült feltámasztani egy ősi inka hagyományt is, sőt az üzlet is új lendületet vett az utóbbi évtizedekben. A hatvanas évekbeli néhány ezres populációról egészen 127 ezerig nőtt az állomány. Egy kilogramm vikunya-gyapjú ára pedig 400 és 600 dollár között mozog, míg a kasmír kilója 75-85 dollár, a hétköznapi gyapjúé pedig 5-6 dollár.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés