Épülhet az első szélerőmű Csernobilban

greenfo/MTI

2018. november 8. 6:43

Épülhet az első szélerőmű Csernobilban

Az ukrán kormány tegnapi ülésén engedélyezte az első szélerőmű megépítését a nukleáris katasztrófa sújtotta csernobili övezetben - hozta nyilvánosságra Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter.

A kabinet határozatában a szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.  Szemerak kiemelte: a szélerőművek előnye, hogy nem kell a létesítmény személyzetének folyamatosan ott tartózkodnia, így a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje, ráadásul maga a szélerőmű nem szennyezi a környezetet.

Az ukrán kormány tavaly több határozatot is hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását, különösképpen azért, mert jelentős a hazai és külföldi befektetők érdeklődése elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázását célzó projektek iránt - emlékeztetett a miniszter.  A tárca sajtószolgálatának közlése szerint az elmúlt két évben több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában olyan befektetők, akik megújuló energetikai projekteket akarnak kivitelezni. A hazaiak mellett jelentkeztek vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból.

Nemrég épült meg az első naperőmű a tiltott zónában, mindössze száz méterre a fémkupolával lefedett, sérült csernobili atomreaktortól. Az egy hónapja átadott, napelemekből álló létesítmény egy megawatt energiát termel, ami mintegy kétezer háztartást képes energiával ellátni.
 

Csernobil másként sugárzik

Csernobil másként sugárzik

Október közepén átadták a napelemekből álló energiatermelő rendszert Csernobilben. A létesítmény egyelőre 1 megawatt energiát állít elő, ezzel mintegy 2000 háztartást képes ellátni. A hosszú távú cél azonban az, hogy 100 megawattosra növeljék a teljesítményt - írta az AFP.

A napelemtelep mintegy 100 méterre fekszik attól a fémkupolától (szarkofágtól), amely az egykori atomerőművet fedi be. 1986. április 26-án a 4-es számú reaktor felrobbant, a felszabaduló szennyező anyagok pedig Európa háromnegyedét érték el - a kihullás főleg a mai Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot érintette.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés