Módosítatlan szója és környéke – Árnyjáték

Darvas Béla

2018. december 5. 16:10

Módosítatlan szója és környéke – Árnyjáték

Még több GM-mentes szójára van szükség- írta a Magyar Idők.
De miért? És kinek jó biznisz ez? Darvas Béla ökotoxikológus prof. írása.

A kormánylapban tegnap megjelent Még több GM-mentes szójára van szükség c. cikkhez (MTI híre itt is) az alábbi véleményt írta  a Környezetbarát mezőgazdaság  FB oldalán Darvas Béla:

A glyphosate-tűrő GM-szója hazánkba (Európába) való beszállítása hazánk ’fondorlatos’ GMO-mentességének jelképe. Kétségtelen, hogy nem vetünk GM-növényeket (csak a MON 810-es kukoricának van az EU-ban vetési engedélye), sőt nincsenek kísérleti kibocsátások sem, ami ezen a területen általános lemaradást és tudatlanságot generál. Van azonban hazánkban biotechnológus MSc és PhD-képzés (SzIE, Gödöllő), bár munkahelyként csak a képzést végző tanszékek az MTA SzBK (Szeged) és a NAIK MBK (Gödöllő) sorolhatók fel. A végzett hallgató tehát tudásának megfelelő munkahelyet idehaza aligha kap.

Géntörvényünk közel húsz éve elavult, de nincs ez másként az Európai Unió géntörvényével sem. Ez most a WHO érdeklődésének központjába akkor került, amikor kínai (és egyesült államokbeli?) kutatók génszerkesztett csecsemőpár (Nana és Lulu) megszületésén munkálkodtak. Most folyik körülötte a ’szélesvásznú’ vergődés, ami a jogi szabályozás meghatározó zavaraira mutat rá. Hosszú ideje próbálom ezt megértetni, de eredménytelenül. Hazánknak is el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jogi kiskapukat hagy a GMO-kérdés körültekintő és korszerű szabályozásának igénye nélkül nyitva.

Ehhez képest a hazánkba beszállított GM-szója ügye jelentéktelennek tűnik, de gazdaságilag bizony messze a legjelentősebb.

A beszállításhoz európai engedélye a glyphosate-tűrő MON-89788-1, MON-87705-6, MON-04032-6 (Monsanto), DP-356043-5 (DuPont/Pioneer), DAS-44406-6 (Dow) és ezek többszörös módosításainak van. Léteznek más hatóanyaggal szembeni tűrőképességet kifejező szóják is, amelyeket legális EU-engedéllyel Magyarországra be lehet szállítani. Így 2,4-D (Dow), dicamba (Monsanto), a glufosinate (Bayer), isoxaflutole (Bayer), szulfonilkarbamid és imidazolinon (BASF, DuPont/Pioneer) hatóanyagokra tűrőképes szójának is van EU engedélye. Ilyen szója takarmányokba és élelmiszerekbe való keverése az Európai Unióban jelölésköteles. Itt sereglik tehát az egész ’multivilág’, akitől megvehetjük, amit kínálnak, sőt növényi fehérjét tekintve rá is vagyunk szorulva erre a vásárlásra. Enélkül az állattenyésztésünk takarmányozása összeomlana.

Még Ángyán József államtitkár ideje alatt történt (második Orbán-kormány), hogy elindult a hazai új növényi fehérjeprogram, amelynek a célja eredetileg a szója leváltása is volt. A lucernáról beszéltek ismét sokan, vagyis nem szójával, hanem alternatív pillangósnövényekkel szerették volna a GM-szója helyét betölteni, hiszen a szójafehérje egyáltalán nem számít a takarmányozásban minőségi fehérjének. Helyette azonban hazánkban a GMO-mentes szójatermesztés felfuttatása kezdődött el, aminek legismertebb képviselői a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület (MSzFE, Mosonmagyaróvár) és a Donau Soja Organisation (DSO) szervezeteket.



Állami részről Nagy István/Feldman Zsolt (AM), F+I területről Gyuricza Csaba (NAIK), szervezeti oldalról Vadász Attila (MSzFE) és Matthias Krön (DSO) a döntéshozók, s a gazdasági ’mozgalmat’ a GMO-mentesség hívószava tematizálja.
„Jó eredménnyel zárhatják az évet a hazai szójatermesztők: mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna termett – hívta fel a figyelmet tegnap Nagy István egy szakmai fórumon. Az agrárminiszter szerint a jövőben azon kell dolgozni, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség emelkedjen. Mindezt részben állami források támogatják, másrészt jelentős tudományos munka zajlik. – Cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna génmódosítás-mentes (GM) szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne – emelte ki a tárcavezető.”
- Vagyis, ha a program sikeres lesz, akkor a GM-szója felhasználásunk felére csökkenhet. A dicstelen helyzet azonban az, hogy a hazánkban megtermett módosításmentes szóját eladjuk az EU piacán, vagyis nem nálunk hasznosul. Ilyen módon az erőfeszítés teljesen eredménytelen; termelünk ugyan hagyományos szóját (Mi is van a további fehérnövényekkel?), de eladjuk nálunk gazdagabb EU partnereinknek. Nem javítjuk a hazai takarmányok (Szóját szójával helyettesítve ez miként is menne?) ebbéli minőségét.
„Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel húszmillió tonnával nőtt. Az Európai Unióban óriási fehérjehiány van. A 2,5 millió tonnás termelés mellett 14 millió tonnát importál a közösség, amit további 18 millió tonnányi külföldi szójaliszt egészít ki.”


- Eléggé zavaros megfogalmazás, de válogassák ki belőle az érthető tartalmat.

Nem mellesleg Zászlós Tibor a GMO-mentes Magyarországért Egyesület (GmME) hazai elnöke, amely szervezetet (GONGO) Nagy István államtitkár támogatása hozott tető alá, s a közösség meghatározó gazdasági tagja a Vitafort Zrt. takarmánygyártó vállalat és takarmányozási szakemberei. A GmME eddig azzal vetette észre magát, hogy GMO-mentesnek nevezett tejet, tojást és húst helyezett el a hazai piacon, amelyekben analitikai módszerekkel a genetikai módosítás ténye nem mutatható ki. Tanúsítással meg lehet ezt oldani, azt garantálva, hogy az állat életében nem fogyasztott ilyen GM-növényt tartalmazó tápot. A GMO-mentesség ’cédulája’ viszont ütközik a nála sokkal többet ígérő (lásd kémiai biztonság) ökológiai termék jelölésével, de hazánkban ennek jogi képviselői nem jelentkeztek azért, hogy az általuk képviselt ’brand’ felszeletelése éppen folyamatban van. Lehet csodálkozni a hazai ökológiai termelés statisztikájának mélyrepülésén?
„A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.”
- A döntéshozók közötti stratégiai szerződések aláírásának a hajdani Filmhíradókból komoly hagyományai vannak: avatás, célszalagátvágás és együttműködési szerződések aláírása, amit folyamatosan ünnepeltünk. A cél mégis az lenne, hogy az ügyet ’habosítók’ eredményekkel jelentkeznek, például az F+I terület ingyenes fajtákat és technológiákat közvetítenek a gazdálkodók felé. Azon is elgondolkodom, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) mi köze van a legfrissebb kutatásokhoz. Az elnökségüknek GMO-kérdésben adtam elő és egy szűk közösségtől (ez éppen az ökológiai termesztők köre) eltekintve nem úgy tűnt, hogy ezen a területen felkészült szakmai közösség előtt állok. Milyen géntechnológiával kapcsolatos gyakorlati munkát tud vajon felmutatni a NAK és NAIK vezetősége? Melyek az eddigi eredményeik, amelyek a növényi fehérjeprogramot érintik?
„Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány-program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával.”
- Tavaly kezdődött? A területen újszülöttek akár el is hihetik, de mi legyek a szakemberekkel?




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés